Ken iga onoꞌ tomelaꞌtájto̱l

Ipan ti̱ltiꞌtájto̱l kijliá “gramática” iga kua̱titajtowaj awel petz nijnijiga yawij tajto̱lmej. Yawi en orden. Wa̱n tájto̱l no̱ kipiá ita̱tájkol yej kijliá “morfemas”. Tikijtowaj se̱ ta̱gaꞌ iwá̱n aki̱sa siga tikijtowaj ta̱gaꞌ se̱. Ipan tomelaꞌtájto̱l tajto̱lmej yawij en orden, achto mayawi se̱ después mayawi ta̱gaꞌ. Ki̱sa siga tikijtowaj Se̱ weyi ta̱ga, e' pan tiltitájto̱l maj mokaki seꞌ orden; un hombre grande. Siga onoꞌ miaꞌ ta̱gaꞌ wel tikitjtowaj ta̱gamej o tajta̱ga'. E' pan tiltitájto̱l petz kijtowaj hombres kua̱ꞌ ayéj se̱san. Ijkó̱n tikmati iga sejsé̱ idioma kipiá igramatica. Ipan tájto̱l ta̱gamej in tájkol “mej” ayéj tájto̱l, kijliá morfema. Iní̱n morfema “mej” te̱matiltiá iga ayéj se̱san.

No̱ pan la gramática tikitaj ken titajtowaj kua̱ꞌ móchija tejté̱ o kua̱ꞌ mochi̱was, iwá̱n kuajkuántasoꞌ má̱j. Ipan iní̱n igramaticajyo tomelaꞌtájto̱l wel timomachtiá miaꞌ yej ni-alí̱n atikejla̱mikij kua̱ꞌ nemi titajtowaj.

Tomelatájto̱l kipiá nawi vocal iga ateyi vocal “u”. No̱ ono voca̱lmej yej kiweya̱ ina̱watilka, ijkí̱n ne̱si: (A̱ a̱, E̱ e̱, I̱ i̱, O̱ o̱). No̱ onoꞌ se letra, inó̱n yej kijliáj saltillo, se̱ ken kuatzin (). Siga timomachti̱jneki kén mo-ijkuilowa tomelatájto̱l, wel tikita nij ka̱n Plácido mitzmachtiá.